Közeledünk az egyházi esztendő vége felé, olvasva igénket, mintha át kellene ismételnünk a tanultakat!
Ki számodra az Isten?
Kedves Olvasó, bízom abban, hogy könnyedén tudsz erre a kérdésre válaszolni. De ne keseredj el akkor sem, ha nem tudod egyértelműen a választ, maga Isten lesz a segítségedre.
Nagyon kalandos a Tízparancsolat keletkezésének háttere. Isten kihozza népét Egyiptomból, a tíz csapás révén bizonyságot szerezhetnek létezéséről, hatalmáról és szeretetéről egyaránt. Átvezeti őket a Vörös-tengeren száraz lábbal, így érkezik el a nép, Izráel a Sinai hegyhez. Mózes és Áron olyan történések előtt állnak, amit el sem tudnak képzelni. Isten szövetséget köt az emberrel, a szövetségkötés tárgya pedig az általa két kőtáblára felírt kijelentései.
Amikor a Tízparancsolat történetét olvassuk, többezer év távlatából felvetődhet bennünk, hogy azok annyira régiek, talán már érvényességüket is elveszítették. Az is lehet, hogy nem nekünk íródtak. Jó lenne aktualizálni!? Sajnos a világi törvényekkel is így vannak a törvényalkotók. Gyakran az egyértelmű törvényeket módosítják, hogy valamilyen érdeknek kedvezzenek, és kiskaput nyissanak meg benne. Milyen távoli a felszólítás, hogy „igenetek legyen igen, és nemetek nem!” (Mt 5,37)
Biztos, hogy találnánk olyan önjelölt vállalkozót, aki átírná Isten törvénykezését is. A zsidóknak sem volt elég a Tízparancsolat, csináltak maguknak több ezret, amiket többek között a Talmudban foglaltak össze.
Jézus tisztázta a törvények aktualitásának kérdését, nem törölte el ezeket az évezredes szavakat, hanem összefoglalta, és a Hegyi Beszédben értelmezte. Úgy is mondhatjuk, megerősítette és elmagyarázta. Egyetlen felmentő lábjegyzet sincs a parancsolatokhoz. Mind a tíz érvényes!
A kőtáblák első gondolata nem parancsolat. Isten mutatkozik be: „Én az Úr vagyok, a te Istened”, és azért van jogom parancsolni, mert én a tied vagyok, és te az enyém vagy, a népem vagy. Megszabadítottalak, kifizettelek téged. Kellesz nekem.
Isten a törvényi rendelkezések révén akar a nép segítségére lenni, hogy tudják, mi a helyes viselkedés, gondolkodás, és mi a helytelen, a rossz. Maguk a parancsolatok kétélűek, azaz két irányból értelmezhetők. Egyfelől megítélnek engem, hűségemet, lelkemet, tetteimet.
Másfelől szólnak a szomszédnak, a házastársnak, az ellenségnek – és ilyenkor engem védenek. Nemcsak nekem és hozzám szólnak, nemcsak nekem kell betartani azokat. Mindenkire érvényesek! – Isten gondoskodása ezek a parancsolatok.
Tudja az Úr, hogy mi vár ránk. Ismeri az életünket, a vágyainkat, szenvedélyeinket, ismeri a körülményeinket, ismer minket. Ítélet vasárnapján Jézusra kell tekintenünk, aki életét adta azért, hogy áldozata által betöltse a törvényt. Ki is számunkra Isten? Válaszod?
Jakab Béla
