„Jusson nekem kétszeres rész
a benned munkálkodó lélekből!”
(2Kir 2,9b)
Mennybemenetel ünnepe ebben az évben hétköznapra, csütörtökre esett, de emiatt nem kerülhet háttérbe az ünnep jelentősége és üzenete. Istentiszteletünkön Illés próféta elragadtatásáról, Elizeustól való búcsúzásáról, valamint a két próféta stafétaváltásáról hallhattak mindazok, akik ezen napon is eljöttek templomainkba.
Egyfajta ószövetségi előképként jelenik meg Illés elragadtatása, és remélhetjük, hogy amikor majd visszajön Jézus, akkor ugyanígy felemeltetnek az akkor élő emberek. Azok, akik hisznek Jézusban, azok ismerik ígéretét: „…aki hisz énbennem, ha meghal is, él.” (Jn 11,25b)
Illés búcsúja és Jézus búcsúja, Elizeus, az ifjú próféta elindulása, Jézus tanítványainak elindulása, az Isten üzenetének továbbadása, és ennek a láncolatnak mai napig ható tanúságai állnak előttünk.
A figyelmünk az élettől búcsúzó, és a stafétát átvevő két prófétára fordul. Mire van szüksége a fiatalnak, ahhoz, hogy fel tudjon nőni a feladatához? Hogy méltó utódja legyen Illésnek? Az engedelmességre, és az alázatosságra. Ma sem az emberi, személyes kiválóságunktól függ az alkalmasságunk. Az tudja ma is hűségesen szolgálni Istent, aki feltétel nélkül bízik és engedelmeskedik neki. Ezt az engedelmességet és alázatosságot érhetjük tetten Elizeus esetében is. Végig Illés mellett marad, és csöndesen, alázatosan, háttérben maradva végzi Isten szolgálatát mindaddig, amíg Illés fel nem emeltetik, és át nem veszi tőle a stafétát. Ekkor kéri Illést, hogy tovább vihesse a prófétai szolgálatot, és adja neki a benne működő Lélek kétszeresét! Mert úgy érzi, neki a kétszeresére van szüksége ahhoz, hogy képes legyen a prófétai szolgálatra. Bár Illés nem biztos benne, hogy Isten megadja Elizeus kérését, mégis hallhattuk, olvashattuk, hogy megadatott neki ez a kegyelem. Gyönyörű ószövetségi előkép!
Láthatjuk azonban, hogy egykoron Jézus tanítványai is milyen bizonytalanok voltak, szükséges volt a megerősítésükre a szolgálatban, ezért maradt még velük Jézus 40 napig, hogy átismételhessék a legfontosabbakat azért, ha Jézus már nem lesz közöttük testileg, akkor is képesek legyenek a szolgálatot ellátni, tovább hirdetni az evangéliumot. Ezért ígéri meg Jézus a Vigasztaló, a Szentlélek eljövetelét, aki minden szükséges erőt, bátorságot, hűséget és kitartást megad nekik akkor is, amikor Jézus fizikailag már nem lesz jelen, mert elvégezte földi szolgálatát, az üdvösség munkáját.
A láncolat pedig velünk is folytatódik, hiszen minekünk is át kell venni a stafétát, és továbbadni Isten üzenetét a következő nemzedéknek. Ő bátorít bennünket is: nem hagy minket sem magunkra, árván, hanem megígéri a Szentlélek küldését, és evvel megsokszorozza mai tanítványainak bátorságát, bizonyságtételének eredményességét, és biztosítani tudja, hogy amint a tanítványok egykoron, úgy a maiak is képesek lesznek betölteni küldetésüket! Ebben erősítsen meg minket is a Szentlélek által! Ámen.
