„Bizony, bizony, mondom nektek:
ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad;
de ha meghal, sokszoros termést hoz.”
( Jn 12,24)
Segítségnyújtás. A média ettől hangos. A lelkészek is erről prédikálnak, ezt kérik. A föld minden tájékán történik, zajlik valami visszafordíthatatlan katasztrófa. Lehet-e mindenkinek segíteni? Meddig lehet segítséget kérni? Gyakran érezheti azt az ember, hogy ez már sok. Nem tud elhordozni, feldolgozni ennyi szenvedést. Megcsömörlött a világ gondjaitól. Ilyenkor hangzik el a keserű kijelentés – oldja meg az, aki felelős érte! Jogosnak is érezzük, de a tapasztalatból tudjuk, hogy ez mégsem így történik. A bajba jutott ember segítségnyújtás nélkül még mélyebbre süllyed, oda, ahonnan már nincs újrakezdés.
Jézus ebben az igeversben a megismételt „bizony” szóval nyomatékosítja kijelentésének fontosságát. Aki nem figyel oda komolyabban, az nem is sejti, hogy mi is a szavának az üzenete. Megszoktuk tőle, hogy példázatokon keresztül tanít. Hallgatósága előtt ismert volt a vetés minden apró mozzanata. Gondoljunk a szegény emberre, akinek a lepénykenyerén kívül semmije sem volt. Vigyázott minden szem gabonamagra. Tudta, hogy ha sikeres a vetés, akkor a sokszorosát aratja majd.
Jézus magáról beszél, kedves Olvasó. Ő a mag, akinek meg kell halnia. Ő a megoldás a világ hangos segélykiáltására. Egynek kell feláldoznia magát, hogy áldozata révén mindazok, akik hisznek benne, állhatatosak tudjanak maradni a mindenkori megpróbáltatások közepette, hogy soha ne tárják szét a karjukat, és így várják a megoldást a probléma okozójától. Jézus a búzaszem.
Alig két hónapja szentélték fel a balatonakarattyai református templomot, amelynek alaprajza egy magot idéz, míg a tető egy, a magból kihajtó levél alakjára utal. Az ige földbe hulló magvát és a belőle kihajtó új életet is jelképezve. Ez a szimbólum végig kiséri az egész templombelsőt, amely Szabó György veszprémi építész munkája. Nézzék meg, amikor arra járnak.
Talán elfogadhatatlannak érezzük és hitetlenkedünk a Jézus-mag ekkora erejétől és hatásától. A Szentlélek csodálatos magvetésével képes a mag eljutni az emberi szívbe, és földrésztől, égtájtól függetlenül a legzordabb helyeken is képes kihajtani és életre kelni. Gyakran érezzük azt, hogy az ember kiveti magából az Isten kötelékét, az igét. Nem érzi annak szükségét, mert nem ismeri, hogy milyen csodálatos erő rejlik benne. Egy dolog azonban biztos, az ellenkezőkért, elutasítókért, vagy éppen a nyíltan tagadókért is meghalt a golgotai kereszten egymaga, hogy feltámadása révén mindenkinek élete lehessen. Hiszed-e ezt, kedves Olvasó?