„Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet

 a karodra! Bizony, erős a szerelem,

mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír.

Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.”

(Énekek éneke 8,6)

Kedves Olvasó, nem akarlak gondolataim első mondatában megdöbbenteni, de azok a férfiak, akik ismerik az Énekek éneke bibliai könyvet, azoknak könnyebb dolguk van az udvarlás során. A könyv nem egy férfi és egy nő kapcsolatáról, érzelméről szól, hanem Isten és az ő népe közötti viszonyáról. Isten a vőlegény, és Izrael népe a mennyasszony. Harminc énekből áll, amelyben a szerelmesek keresik egymást, örülnek egymásnak, és dicsérik a másikat. Mégis különös üzenete van ennek ez év a júniusában.

 

Igeversünk június havának a „pecsétje”, amely pünkösd ünnepével kezdődik. Talán így lehetne a legegyszerűbben összekapcsolni a vers második részét az ünneppel. A Szentlélek kettős tüzes lángnyelvek formájában jelenik meg, és rászáll a tanítványokra az első pünkösdkor. A tanítványok ennek hatására egy teljes metamorfózison, átalakuláson esnek át. A félszeg, elesett, gyámoltalan, csonka különítményből alakul meg az apostolok rohamcsapata, akik többé nem mérlegelnek a kockázatok felvállalásakor, csak mennek és hirdetik az evangéliumot, azaz Isten Krisztusban megnyilvánuló szeretetét.

 

Pünkösdkor a keresztény ember mi után vágyakozik, mit szeretne kérni? Ilyenkor nincs külön ajándékozás, nem jön az angyal, vagy a nyuszi. A láng érkezhet csupán, azaz a Szentlélek. Ez a láng nem akármilyen jelenség. Nincs köze az olimpia nyitányát jelző lánghoz. Ez a láng láthatatlan. Ez a láng a Szentlélek által belülről érint meg. A szívedet fogja befolyásolni, azt, amit az ószövetségi ember az értelem és érzelem központjának nevezett. Mit kívánjunk tőle? Mennyire ismerjük a jelenlétét, a munkáját, az eredményességét?

 

Mivel a Lélek a szívet érinti meg, jelzi annak mindenen áthatoló erejét. A Szentlélek az ember életének a részévé tud válni, olyan, mint egy pecsét a borítékon, mint a szerelmesünk első csókja az ajkunkon. Elválaszthatatlan, és örökre szól. Isten megmutatta Fia kereszthalálában, hogy ezért a pünkösdi ajándékért a legnagyobb áldozatot adta, hogy a teremtmény rátaláljon Teremtőjére. Izrael népe számára ez a könyv az Egyiptomból történő szabadulás megéneklését jelentette, amikor Isten minden emberi értelmet meghaladó módon menti meg rabszolgasorsban élő népét. Isten az ő Fiának minden emberért történő feláldozását, a bűn rabszolgasorsából való, egyszer és mindenkorra történő kiszabadításának példájával mutatja be. Jézus az engesztelő áldozat. A bárány.

 

Mi a tény? Megmentettelek. Szabad vagy. Ennyi!

 

A pünkösd éppen azért fontos, mert ehhez a megnyert szabadsághoz szükségünk van lelki erőre, hogy ne a magunk vágyai legyenek elsődlegesek, hanem Isten szeretete érvényesüljön életünkben. Ezért kérjük, fohászkodunk és könyörgünk érte alkalmainkon, mert gyengék vagyunk nélküle. Vele viszont mindenre képesek, és ott, ahol ketten vagy hárman együtt vannak az Ő nevében, jelen lesz. Ő kell legyen szolgálatunk és kereszténységünk soha ki nem alvó, lobogó lángja.

 

 

Jakab Béla parókus lelkész

Kinek is van szüksége gyógyulásra?

„Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, Szabadíts meg, akkor megszabadulok…” (Jer 17,14)Kinek is van szüksége gyógyulásra? – hangozhat a nagyon naiv kérdés. A betegnek van szüksége a gyógyulásra. A betegségnek vannak erre külső és belső jelei. A külső jeleket tartjuk...

Tényleg ünnep az ünnep, és meg is ünnepeljük?

Halld meg, Uram, hangomat, hozzád kiáltok! Könyörülj rajtam, és hallgass meg, Istenem! (Zsolt 27,7)Mennybemenetel ünnepe után vagyunk. Húsvét óta eltelt negyvenhárom nap, és egy hét választ el pünkösdtől. Ünnep-ünnep hátán. Tényleg ünnep az ünnep, és meg is...

Te hogyan értékeled Isten színe előtt zajló életedet?

„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mt 20,28)Életünk bizonyos helyzeteiben szükségünk van a tények tisztázására. Valahogyan az emberek jellemzőjévé vált a mellébeszélés. Rákérdezünk...

Hited által vagy győztes, részese a győzelemnek. Istennel minden lehetséges!

„Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk!” 1Jn 5,4 A győztesek írják a történelmet! – szoktuk szarkasztikusan megjegyezni, amikor olyasmit hallunk, ami nem egyezik meg az ismeretünkkel. Nagy kérdés, hogy ki a győztes? Győztes Isten, aki feláldozta a...

Valójában mit is jelent a siker a gyülekezet életében?

Légy pártfogóm és menedékem, siess, válts meg engem, Istenem! (Zsolt 31,3)Igei gondolatok - 2024. február 11.A böjt előszobájába érkeztünk. Evangélikus tanításunk nem tér ki hamvazószerdára, de többünk életében megtalálható az erre való figyelés. Templomaink...

Miért is vannak rossz napok? Vannak rossz napok?

„A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.” (Préd 7,14)A Prédikátor könyv szerzője – a hagyomány szerint Salamon király – nagyon bölcs volt. Ajánlom mindenkinek...

Remélem, hogy érezzük ennek a bejelentésnek a fontosságát. Hozzád milyen közel van?

„Építsetek utat a pusztában az Úrnak!  Az Úr jön hatalommal.” (Ézs 40,3.10)A keresztény egyház egyik főjellemzője az építkezés. Természetesen itt nem az ironikus „bálványimádásról” van szó, ami a gyülekezetek tatarozási vágyát igyekszik bemutatni. Az Isten Szentlelke...

Húsvéti szokások nyomában

Nyulak, tojások, barkák, sonkák és vizesvödrökA húsvét vitathatatlanul a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jelképei, illetve a vele kapcsolatos szokások között mégis több olyat találunk, amelynek első ránézésre nincs evangéliumi eredete. Hogy miként kerültek be mégis...
Wordpress Social Share Plugin powered by Ultimatelysocial
Facebook
YouTube
Instagram