„Ne győzzön le téged a rossz,
hanem te győzd le a jóval a rosszat.”
(Rm 12,21)
Mi is a rossz? Minősíteni szoktuk a gyermeket viselkedése miatt, és rossznak nevezzük. Viszont az íztelen ennivalót is hasonlóképpen értékeljük. Mondanám azt, hogy a foci gyenge minőségére is ezt a fogalmat használjuk. Akkor hát mit is értünk rossz alatt? Valójában a jó ellentétjét. A jó és a rossz állandóan viaskodik egymással. A jóság és a rosszaság, a kegyelem és a bűn, Isten és a Sátán. Mi milyennek látjuk magunkat, azaz melyik tulajdonság jellemez bennünket? Rossznak vagy jónak értékeled magad kedves Olvasó?
A Reformáció havában mintha nem is véletlenszerű lenne erről beszélni. A bűn elleni harc jellemezte Luther lelki állapotát a kolostori cellájában, amikor sanyargatta magát, mert nem tudta saját erejéből távoltartani magát a bűntől és a bűnt önmagától. Minél többet foglalkozott a rossz, a gonosz elleni harccal, annál gyengébbnek érezte magát. Ebben az elesett állapotában döbbent rá Isten gondviselő kegyelmére. Micsoda örömteli felismerés lehetett a szerető Istenhez imádkozni, átérezni a Jézustól tanult imádság csodálatos megszólításának mélységét: Miatyánk!
Reformáció hónapjában a világba is kitekinthetünk, és a világunkat is minősíthetjük. Milyen a világunk? Rossz vagy jó? A válasz viszont nem lehet egyszavas, a rossz és a jó együtt van jelen, és mi abban reménykedünk, hogy a jó fog győzedelmeskedni. Mindazok, akik a kommunizmus nehéz évtizedeiben éltek, azok tudják igazán, hogy a rossznak mekkora hatalma volt.
Nemcsak, hogy elvette az emberek vagyonát, de az emberi méltóságot is. Ártatlanul kerültek emberi életek veszélybe, mélyszegénységbe. Fiatalok előtt zárultak be a tanulás lehetőségének kapui a korlátozó oktatási törvények miatt. Kulák gyerek, vagy nem? Az ország lakossága szenvedett a terror alatt. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy ennek az eszmének is voltak pártfogói, sőt kiszolgálói, akiket nemcsak legyőzött a rossz, hanem ők a rossz szolgálatába is álltak. Emlékszem arra a hatalmas felháborodásra, amikor az első szabad választás alkalmával olyanok szavaztak az elnyomó utódpártra és képviselőikre, akik a szüleik és nagyszüleik sanyargatói, hamis vádlói és kifosztói voltak.
Fel is tehetjük a kérdést: ekkora hatalma van a rossznak? Igen, a válasz nagyon megdöbbentő és kegyetlennek tűnik. És akkor hol van a jóság? Erre is lehet adni egy könnyed választ. Benned. Nem máshol kell keresni a változás lehetőségét, hanem önmagadban kell engedned Isten Szentlelkének a munkálkodását, hogy győzze le a rosszat. Hidd el, a jó győzni fog, mert ennek a harcnak volt előzménye. Az eredendő rosszat – a bűnt – Isten a Fia által győzte le a golgotai kereszten. Mekkora küzdelem volt az, amelynek súlya alatt az Isten Fia vért verítékezett. Ártatlan halála által egyszer és mindenkorra legyőzte a rosszat. Vele együtt nekünk is sikerülhet, de ebben az életben még naponta kell harcolnunk ezért, és bizony sokszor el is fogunk bukni, de Isten segítségével a küzdelem vége mégis győzedelmes lesz.
